Az észak-ír kormányfő feleségének. Aki hatvan és szerelmes, meg hogy akibe, (a fiú) az csak tizenkilenc (sztem 20, de a médiában jobban mutat ha majdnem kiskoru…). Bár zavar, hogy pasijának szerzett néhány ezer fontot (közpénzt? Íris is politikus, parlamenti képviselő) hogy a fiú bírjon építkezni. Ahol pénz van a szerelemben, ott … – tudjuk…stb. Szeretőnek nem kéne pénzt adni… – mondanám, különben csodálnám a nőt.

A botrány nagy, Íris öngyilkos akart lenni, pártjából, parlamentjéből kizárták, sztem a pasi is elhagyta. Ciki.
De most – a szemforgatást nyeljük le (képzavar) – mi lenne, fordított nemi felállás esetében: mondjuk, a pasi lenne hatvan, és a csajszi húsz? A pasi ugyancsak politikus lenne, a csajszi meg kapna valami aprópénzt? Európa déli felében a kormányfő és egy kiscsaj kapcsolatáról lett fotó – balhé ugyan volt, de politikai botrány semmi. Szóval, ha valakit bánt ennek a posztnak címe, hogy ti. gratula – az csak a szemforgató tálalásra vonatkozott: csak azért is…

Mert ilyen felállásból már volt néhány balhé, és nagyon unom, hogy a nagy egyenjogúság, meg "rajtunk a feminizmus győzelme" hülyéskedésellenére sincs egyforma mérce. Jó, ha (mondom: ha…) korrupció is feküdt a szerelmesek ágyában, azt tessék levonni, külön venni és szankcionálni. De itt a fő – vagy mellék-ciki, mindegy: csámcsogás: anyu életkora… Na ne máááá. 

És az hogy kerül ebbe a levesbe, hogy a férjének le kell mondania felesége félre kufircolása miatt? Micsoda biblia-kori vélekedés ez. (A férj felel asszonya tetteiért…)

Csak csóválom a fejem.
Azért bátor nő lehet (lehetett) Íris…