Szörnyű rossz érzés. 
Nem is volt késő, hét óra felé járhatott. Az utsó kocsiban lehettünk vagy 8-an. A hátsó peronon két tagbaszakadt srác (16-18 évesek). AZ egyik befordult az ajtó felé (hogy ne lássák, mit csinál a másik) a másik meg egy kurva vastag filctollal firkál az ablakra. 
Én láttam – közel voltam hozzájuk - és csak nézem. A többi utas a kocsi elülső részében ült. (Egy pár smárolt, egy jól öltözött faszi aludt (ölében nyitott könyv…)
Miért is nem tudom seggberugni őket?
Miért vagyok gyáva?
(Ketten egy ellen?)
A metró kocsi különben épp most lett felújítva, sehol egy grafitti, semmi rongálás, lerobbanásnak nyoma sincs. Szép kocsi volt. Ezek meg nekiestek és ami belefért…
Mert az ablak után a hátsó vezetűfülke ajtaját festették zebrára. Nem zavartatták magukat. Hátrébb léptek és vitatkoztak, hogy mi hiányzik a szar grafittijükről. A másik srác elővett egy zöld filctollat és azzal "javított" rajta.
Húzzam meg a vészféket? 
Rohanjak a megállóban a biztonsági őrhöz? Mire megérti, már kiszállnak a köv. állomáson. 
Végül a Moszkván szálltak ki. Nagyon jól érezték magukat. kreativok voltak, meg benyomtak egyet a metrónak…
Én meg szégyellem magam azóta is. 
Legalább egy "karperecem" lett volna, hogy odaláncoljam őket a felső kapaszkodóhoz, vagy valami… ("személyi szsabadság korlátozása" miatt egyszer már rámszólt egy közeg, mikor lenyomtam az autótolvajt, aki épp buherálta a kocsimat. De az rég volt.) 
Vazeg, nem jó látni és tétlenül nézni a "kreativ folyamatot"….
Segítséééééég! 
De biztos ez is művészet:D