A görög válság sok mindent felborított (és megvilágított.) Párat felsorolnék ezekből. 

1 a mediterrán túlköltekezés régi ügy, csak a válság felnagyította jelentőségét. EU déli karimája (Sp, Olasz, Portugál, Görög) jelentős deficitben, és hatalmas államadóssággal kínlódik. Görögök jobban süppedtek a szoáréba. =a görög államadósság a GDP 124.9%-a, az olaszoké 116.7% – az olaszok „bűneivel” senki se törődik.

2 Görögöket meg fogják segíteni – bár még mindenki vacillál. Ami természetes, mert csapda helyzet. Az EU szabályzata tiltja, hogy társállam adósságát a többiek fizessék ki. De ugyanez a szabályzat írja elő a szolidaritást is. 
A csapda a következő: 

a) ha segítenek, felrúgják saját törvényüket, ráadásul azonnal jön Spanyolország, meg Olaszország, hogy ha a görögnek lehetett, akkor, tessen má nekünk is adni. 

b) ha nem segítenek – államcsőd. Aminek következményeit fel se tudjuk mérni. Ugyanakkor néhány EU országnak nagy a kitettsége a görög adósságban. (Francia, német és olasz bankok alaposan beszorultak…) Ha a görög államcsőd miatt ezek a bankok bajba jutnak, az lerántja az anyaországot is – a válság mélyül.
Ennek ellenére segíteni fognak. (a görögök kaptak egy hónap „laufot”.) Ám ha megszorítással akarnak spórolni – csökkenteni a deficitet és az államadósságot – akkor újabb sztrájkhullámok megdönthetik a kormányt, =anarchia. Rossz kilátások. Ma még Németország ellenáll a pénzügyi segítésnek – a görögök menjenek az IMF-hez kunyerálni… Az IMF-nek meg nincs pénze.

3) a görög válság mutatta be, hogy az euro-övezet és az EU milyen törékeny. A maastrichti előírásokat senki se tudja teljesíteni. (3%-os államháztartási hiány, max. 60%-os államadósság.) Az EU átlag: deficit 8.9%, államadósság szint: 84.0.) Vagyis: az alapszabályokat „szép időjárásra” tervezték, válság-helyzetben nem sokat érnek. (Kiinduláskor a politikai szempont – egységes Európát jelszó – volt a fontos, az EU gazdaságfejlődési kiegyenlítettsége senkit sem érdekelt.
Ma már egyes elemzők az észak-dél törésvonalat említik (dél leszakad, vagy másodrendű pályára áll), netán szétesik az egész eurózóna. Ezt mindenképp el akarják kerülni. 

4 Spekulatív támadás: ennek a helyzetnek következménye, hogy shortolják az eurót – azaz spekulatív támadás indult az euro ellen. Ha bedől Görögország, az euro is bajba kerül – ennek leértékelődésre játszanak. (Amerikai hedge fundok 1:1 arányu dollár-euro viszonyt célozták meg – hm, ennek elérése nem valószínű.
(Február közepéig kb. 28ezer short kontraktust kötöttek 9 milliárd dollár értékben – Wall Street Journal szerint. (febr. 26) Ami nem egy nagy összeg – vagyis a spekulatív támadás egyelőre még nem erős, sőt jelenleg csökken. Az euró mindenesetre nyomás alatt van. 

5 Mindennek fényében érdekes, hogy az euro talpon maradt, illetve hogy nem zuhan gyorsabban. Igaz, három hónap alatt 1.50-ről 1.35-re esett vissza, – de válság van. (Egyébként ma reggel: 1.3647 volt az euro/dollár), az esés, mintha megállt volna. Az euro ereje? Is. Valamint a dollár gyengesége. Nem az euróval van a baj, hanem a dollárral – (15%-kal van túlértékelve. Erről majd máskor.)