A G20 előtt – egymás hajában

Holnap (csütörtökön, 2010. nov 10-én) kezdődik Szöulban a G20 országok találkozója. Nagy balhéra számít mindenki, de majd figyeld meg milyen piszlicsári apróságok fognak szerepelni a zárónyilatkozatban.

Mivel bennünket (magyarokat) nagyon is érint a tanácskozás – euro árfolyam, adósság vita, takarékosság vs. fejlesztés alternatívája – ezért felsorolok néhány témát az előzetes vitákból. Amiből, a legfontosabb persze a „nagyok” (Amerika) protekcionizmus – szabad kereskedelmet szűkítő) hajlama (szándéka). Merkel már fel is szólalt ellen. (Kemény a csaj…)

1 az aranyár 1400 dollár fölé ment (november 9: $1422) – rekord. Oka: az euróval már megint baj van (Írország, és Portugália adóssága – azt mondják életveszélyes. (A két ország állampapírjainak hozama 6%-ról majdnem 8-ra ugrott, – ami az elemzők szemében nagy gáz, és ami a vészfék huzikálásra biztatja a piacot. A pénzvilág ugyanis egy újabb görög drámától tart (s való igaz: az írek robbanthatnak…). Ennek következtében az euró romlani fog. Amit én kétlek.

Az aranyár viszont: őrület…

2 de van benne rendszer. A Világbank főnöke (Robert Zoellick, 2007-től elnöke) azt javasolja, hogy egy új Bretton-Woods rendszerre (gyakorlatilag: az aranyalapra) térjen át a világ, és akkor minden mérhető lesz és a válságokat könnyebb előre látni, fékezni, kilőni, leállítani. (FT 2010. nov. 8) Ha lenne ilyen „világpénz” – etalon, ami stabil és amihez viszonyitva mérni lehetne – nagyon jó lenne. De nincs. (A dollár ugyanis… – de lásd a 3. pontot.)

3 A dollár-árfolyam – euro hiszti. Az egészből annyi igaz lehet, hogy a Fed csökkenteni akarja a dollár-árfolyamát– Bernanke (Fed főnök) ezért nyomott 600 milliárd dollár plusz pénzt a gazdaságba (voltaképp „pénzt nyomtatott”: államkötvényeket vásárolt fel, ezzel a dollár árfolyamot csökkentette. Ami startpisztoly durranása volt: a többi ország is nekiláthat valutája árfolyam-csökkentésének… Az elemzők euro-val kapcsolatos félelmek miatt eladási mániától tartanak. (vagyis attól félnek, hogy gyengül megint az euró – ami persze jó az exportnak: Németország megint nyer rajta. (az ország a 3%-os GDP fejlődés felé trappol…)

Ami valuták-háborújához vezethet. Európa ellenáll, Kína ellenáll, – a csata most kezdődik az állások kiépítésével. (G20 tanácskozás egyik fő témája. Itt a frontvonal – mármint a G20-as csúcson – Amerika és Európa között húzódik.

4 Szöul: G20 – és a free trade. Amerika-Németország vita. Eddig a free trade elve uralkodott, a válság óta nőtt a protekcionizmus tendenciája (és veszélye). Amerika szerint vannak olyan nagyhatalmak, melyeknek tul nagy a kereskedelmi mérleg plusza, illetve, túl nagy a deficitje. Amerika javaslata: legyen 4%plusz a kereskedelmi mérleg felső határa, aki ezen túl lép, az kap a fejére. És legyen egy negatív 4% is, (aki a deficitet lefelé lépi túl, az is szankcionálható legyen. (Ez Geithner amerikai pü miniszter és Obama elnök ötlete a G20-ra – a németek hevesen tiltakoznak, franciák csöndesen a németek oldalán, a kínaiak hallani se akarnak róla.) Ha ez bejönne, az véget vetne a free trade rezsimnek, elszabadulna a protekcionizmus. (Kicsiben már ma is több száz protekcionista intézkedés van érvényben 2008 óta.) (Der Spiegel, 2010, Nr. 45)

5 Kína-gubanc: nem engedi pénzét felértékelődni – manipulálja a jüant (a renmimbi-t). Ami részben igaz, ez segíti a kínai exportot. De Kína azt mondja, hogy tíz év már óriási szívességet tett a nyugatnak: megnyitotta a nyugati tőkebeáramlás előtt a kapukat (FDI: foreign direct investment) – amivel halálos veszedelemnek tette ki a kínai (állami) ipart. Persze tudatosan: tanulják meg hogy kell versenyképesnek lenni a nyugati tőkével, vagy pusztuljanak, mondta kedvesen a kínai vezetés. Ez a belső harc ma is folyik, ezért vannak bérviták Kínában – és ezért lett munkaerőhiány Sanghajban és Dél-Kínában: ilyen kevés pénzért – mondják a kínai vidékiek – nem megyünk oda dolgozni. Vagyis Kína most épp csendes polgárháború időszakát éli (most nyeli le az FDI békáját, – miközben persze lopja a szabadalmakat, meg elköveti mindazt a szabálytalanságot, amit az „eredeti felhalmozásban” Angliától Németországig mindenütt elkövettek…) De a valutában bekeményít – adja persze olcsóbban is, figyeljétek meg, csak most kicsit adni kell az „arc megőrzésére” is. (Ezeket az érveket Martin Jacques: When China Rules the World. (2009. London) c. nagyszerű könyvéből loptam.)

6 Kína és az eladósodás. Érdekes kínai hír, hogy a több ezer kilométeres high speed vasútháló tervét Peking felülvizsgálatra küldte el több szervnek: túl drága, túl sok (kihasználhatatlan), inkább hagyományos vasutakat fejlesszék.

A high speed sinkanzen – vasút presztízsberuházásnak minősült mára (a tartományok mindegyike akar magának ilyen csoda-vasutat…)

Nekem ebből az a tanulság adódik, hogy Kína belső piaca eladósodik, – legalábbis attól félnek, hogy ez a tendencia felgyorsul. Már csak ezért is szarnak a külvilágra. (Egy – 1,4 milliárdos – kontinens megteheti…) Ha valóban lesz eladósodás, akkor Kína tényleg piacra dobja a nála lévő amerikai állampapírokat – eladja őket, és ezzel a dollár értéke