Csak úgy csellengtem a mezzo-n és belecsöppentem egy Traviátába, és nem tudtam tovább menni: a hang elkapott és nem enged máig sem. Ermonella Jaho énekelte, hihetetlen dinamikával, játéktudással, és olyan szopránnal ami pillanatokon belül veri Netrebkot, aki azért tényleg világklasszis. Albán a csaj, felfedezik persze Santa Cecilia (Róma) jön, majd minden énekversenyt megnyer, s ha az idei naptárába belenézel: San Diego, Düsseldorf, Barcelona, Stockholm, Moszkva, Brüsszel – és vége a 2011-nek.  

Engem lenyűgöz mikor valaki a nulláról kúszik fel a csúcsra – a tehetség, a hang (és piszok nagy melo…) Pillanatok alatt be fogja lakni az operaszinpadokat. Villazon-nal, vagy akárkivel. Egyszer már elvarázsolt egy orosz csaj (Carmen: Maria Domaschenko) az is csoda volt, de nem ekkora. Ennek a nőnek van lelke, nemcsak hangjával játszik… Jó kis újévi lepetés volt nekem. (Lehet h te már rég ismered…nekem csoda.) És nyomulnak az oroszok nagymenők, csak figyeld.