Bocsi, az utóbbi kifejezés Amerikából terjed: olyan fószer, aki figyel magára, és nem eszik össze vissza minden szart, eljár kontrollra, vigyáz magára. Csakhogy hol kezdődik a túlzott figyelem – amiből hipochondria nő ki?

A kérdés azért is jogos, mert állandóan változnak azok a tényezők, amire figyelni kell egy health conscious embernek. Vajat egyen vagy margarint, esetleg egyiket se, só-bevitel jó vagy rossz, most épp a cukor van tiltó listán, csokoládé hol igen hol nem. Ami azért bonyolult, mert állandóan cserélik: hol a vaj a jó, hol a növényolaj – aztán találd ki,hogy melyik oldalon állsz.  Nem is beszélve a bio-kajákról: hol csökkentik az immunrendszert, hol növelik. (Ez is egy nagy üzlet, bár most hanyatlik – csóró társadalom azt eszi, ami ócsó…

Sztem az egész kaja-biznisz, meg egészséges életmód egy Óriási Üzlet, (ami szorongásodra épít…) és azon lehet kaszálni, ha váltogatják a tiltott (ajánlott) ételeket. (vaj-lobby – növényi olaj loby: amióta az eszem tudom harcban áll egymással, hol az egyik nyeri el a piacot, hol a másik.) Ha jól körülnézel minden, ami ehető – káros az egészségre, a nem-evés meg halálos.

A jó kaja (alapanyag) viszont drága, és még ott is nagyon kell figyelni (az E-összetevőkre, meg lejárati dátumokra – de ezt már majd minden háziasszony tudja – akinek van szemüvege, vagy nagyítója, mert apróbetűs ez a téma…)

Ja, és még jön a túlsúly elleni kúzdelem, (anorexia veszély), fogyókurás tanácsok/kaják (másk nagy biznisz, harcban az előzővel. Na most akkor lehet-e egy fél pohár vörösbort inni naponta egyszer – mondaná meg már valami Guru, aki nincs egyik buliban elfoglalva.

Az élet – küzdelem, nincs ebben semmi különös. Csak éljed túl valahogy.