Rég láttam már ilyet, most sportorvosin jártam, persze fizetni kellett, ám a számlát 4 példányban töltötték ki, indigóval. Hát végre találkozhattam régi ismerősömmel – már azt hittem, hogy ez a műfaj a számítógép korában kihalt – hasonlóan a gépírószalaghoz. De nem, itt még használják. Ami viszont fura: mér nem tudják számítógépre vinni a számlázást is, ahogy a háziorvosnál, vagy a szemorvosnál. Hát persze ha körülnézek egykor sokat látogatott intézményemben (Sportkórház) megértem: sok lepusztult épület, belső, pislogó neoncsövek, sorban állás. De örülök hogy egyáltalán még létezik, – emléxel, hogy ezt is fel akarták számolni (kórházleépítés címén)? Hogy miért? Fel nem foghatom: az összes válogatott ide jár, itt ápolják sérüléseiket, vizsgálják dopping vétségeiket, pátyolgatják a világversenyre készülőket – sorolhatnám.  Egyáltalán: élsport nem létezhet orvosi háttér nélkül. Egy csúcson járatott sportoló teste utolsó lyukon fütyül – a legkisebb gixernél törik, összeomlik, begörbül stb. Nélkülük nem megy.

Egy szó, mint száz: a Sportkorhóz megérdemelne egy frankó kis arcfelvarrást. Szurkolok neki.

Akár indigóval is.